A tervezésről
Munkám során törekszem arra, hogy az általam készített terv a lehető legjobban megfeleljen a megrendelő kívánságának, kellően átgondolt, a szakma szabályainak és az előírásoknak megfelelő legyen. E mellett törekszem arra, hogy az általunk tervezett épület megjelenésében vonzó, környezetével harmonizáló, ugyanakkor gazdaságosan kivitelezhető legyen.
Magyarországon bármilyen építményt építeni csak érvényes építési engedély birtokában, kiviteli tervek alapján szabad. Az építési engedélyt az illetékes területi építés hatósága adja ki, az építtető által benyújtott építési engedélyezési terv alapján. Az építési engedélyezési tervet csak az adott létesítmény tervezésére jogosult tervező készítheti el. ( A jogosultságokat az Építész, ill. a Mérnök Kamara adja ki tagjai számára. A jogosultságok a tervezői névjegyzékben ellenőrizhetők. )
A tervezés lépései általában a következők:
- Vázlatterv , tervezési program
- Engedélyezési terv
- Látvány terv
- Engedélyezési eljárás
- Kiviteli terv
Vázlatterv
Az építtető, megrendelő elmondja hogy milyen épületet kíván építtetni. Ez utána szabályozási tervekből, és a területi építési hatóságnál tájékozódunk, az adott telek beépítési előírásairól. Ennek ismeretében már közösen kialakíthatjuk a tervezési programot. A tervezési programban meghatározzuk az épület funkcióját, méretét, a szükséges helyiségeket, azok egymáshoz való kapcsolódását, szinteket, stb. A tervezési program figyelembe veszi tehát, a telek adottságait és lehetőségeit, az építtető igényeit, és anyagi lehetőségeit. A tervezési program alapján vázlattervet készítünk.
A vázlatterv alaprajzokat, kézzel rajzolt, vagy számítógépes program által generált látványterveket tartalmaz, olyan részletességgel, hogy az építtető a javasolt épületet megfelelően átlássa, és dönthessen, hogy azt milyen irányban fejlesszük tovább. A vázlattervet akár többször is át lehet dolgozni, mindaddig, amíg mindenben megfelel az építtető igényeinek.
Engedélyezési terv
Az elfogadott vázlatterv alapján – már kizárólag számítógépes módszerrel – elkészítjük az engedélyezési tervet, és összeállítjuk az engedélyezési terv dokumentációt. Az építési engedélyt jogilag az építtető kéri, tehát a dokumentációt az építtetőnek kell benyújtania, az ETDR rendszeren keresztül, vagy arra megbízást ad a tervezőnek. Figyelem!, a benyújtás egyúttal azt is jelenti, hogy a tervben foglaltakat az építtető elfogadja! Ez azért fontos, mert annak megváltoztatása ez után már csak a tervező hozzájárulásával, és további engedélyezési eljárás keretén belül lehetséges. Az engedélyezési tervhez még csatolni kell illetéket okmánybélyeg formájában, valamint különböző közmű kezelői és szakhatósági hozzájárulásokat is.
Látvány terv
Mivel az engedélyezési terv általában számítógépes módszerrel kerül feldolgozásra minden esetben készül valamilyen látványterv is, mely alapján az építtet? már ekkor szinte kész állapotban láthatja a tervezett épületet. De egyes esetekben az építési hatóság is kérhet látványtervet.
Engedélyezési eljárás
Az engedélyezési terveket ma már elektronikus formában, az un. ETDR rendszerbe feltöltve kell benyújtani. Amennyiben az építési engedélyezési terv tartalmilag és formailag megfelel az előírásoknak, az önkormányzatnak 15 napon belül ki kell adnia az engedélyt. Ezt indokolt esetben egyszer meghosszabbíthatja. Az építési engedélyt a hivatal minden érintettnek (építtető, tervező, szomszédok stb.) postázza, és annak átvétele után az érintetteknek 15 napja van a fellebbezésre. Amennyiben az senki sem fellebbezett, az építési engedély jogerőre emelkedik, melyről az önkormányzat értesítést küld az érintetteknek. A jogerőre emelkedés után kezdődhet csak az építkezés. Az építkezés megkezdése az elektronikus építési napló megnyitásával kezdődik. Az elektronikus építési naplóba többek között fel kell tölteni az ETDR rendszerből letöltött – már záradékot – engedéllyel ellátott engedélyezési terveket is.
A felelős műszaki vezető csak arra jogosult személy lehet, ő az aki az építkezés végeztével, a használatba vételi engedély megkérésekor igazolja hogy az épület az engedélyezési terveknek megfelelően épült, és biztonságos, használatra alkalmas. Természetesen ez csak akkor lehetséges ha a felelős műszaki vezető ténylegesen végig kísérte az építkezést, és meggyőződött arról, hogy megfelelő minőségű anyagokat építettek be, a tervezett formában. Az általunk tervezett épületek felelős műszaki vezetését általában vállaljuk.
Kiviteli terv
Magyarországon ma már csak kiviteli tervek alapján szabad építeni. Egy családi ház esetében a kiviteli terv építész része helyettesíthető az engedélyes tervekkel, ha azt kiegészítik egy részletes műszaki specifikációkat tartalmazó tételkiírással, és tartószerkezeti kiviteli tervekkel. A kiviteli tervet az építési engedély megérkezése után célszerű elkészíteni, mert ekkor már a hatóság által esetlegesen előírt változtatásokat is szerepeltethetjük. Ezek a tervek tartalmazzák általában az engedélyezési tervben is szereplő építészeti tervlapokat, de nagyobb léptékben és részletesebb kidolgozásban, valamint a statikai terveket, mint az alapozási tervet, födém terveket, tetőszerkezet terveket, és olyan szerkezeti csomópontokat, melyek megrajzolására az engedélyezési tervben nincs mód.
Általában javasoljuk a részletesebb építészeti kiviteli tervek elkészíttetését.
A kiviteli terv alapján pontos anyagkimutatás és költségvetés is készíthető. Ez alapján pedig mód nyílik arra, hogy a különböző kivitelezőktől összehasonlítható árajánlatokat lehessen kérni, ami alapján aztán a megfelelő kivitelező kiválasztható. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kiviteli terv többlet költsége megtérül az építés folyamán. Egy kiviteli terv alapján épített ház esetében a kivitelezés gyorsabb lehet, csökken az építési hibáknak, a szükséges visszabontásoknak és a félreértéseknek az esélye. Általában csak így biztosítható, hogy a tervezett épület olyan legyen, amelyben az építtető és a tervező a tervezés során megállapodott.